Ízig-vérig a kalligráfia szerelmese vagyok. Kicsiként imádtam írni is, sokszor grafománként is cukkoltak, de a rajzolást is imádtam. Középiskolában találkoztam először a kalligráfiával és elképesztően boldog voltam, hogy végre, itt egy művészeti ág, amiben ötvözhetem az írást és a rajzolást… több se kellett, ahogy lehetett, autodidakta módon elkezdtem tanulni és kerestem különböző kalligráf workshopokat is. Abszolút szerelemhobbi lett a számomra, és másodállásként nagyon sokat foglalkozom olyan termékekkel is, amelyekhez kell a kalligráf tudásom, illetve egy jó barátnőm kisvállalkozásánál segítek be és készítek kalligráfiai munkákat. Igényli a könnyedséget, kreativitást, a spontaneitást, de közben nagyon precíznek is kell lenni és a tökéletes munkához magas szinten kell ismerni a használt eszközök, anyagok pontos működését, a “lelküket”…
Épp a pontosságra való hajlamom és a részletlátásom segített abban, hogy amikor szüleim céges autókkal akarták fejleszteni a vállalkozásukat, némi utánajárás után meggyőztem őket, hogy keressék fel a Flottaautó csapatát – már csak azért is, amit a honlapjukon találtam a nyílt végű pénzügyi lízing témájával kapcsolatban. Az persze egyértelmű volt már az elején is, hogy nem akarnak egyből 3-4-5 saját céges autót vásárolni, hanem lízingre, bérlésre adják a fejüket, de nagyon sokat segített a honlap a pontos finanszírozási módok meghatározásával kapcsolatban, nagyon sok mindent sikerült a Flottaautó honlapja által tisztázni.
Ahogyan sokaknak másoknak is, amikor előzetesen körbekérdezősködtek néhány autókereskedésnél, többször is a nyílt végű pénzügyi lízinget kapták igen lelkes javaslatként, viszont nem ejtették őket a fejükre, gyanították, hogy biztosan nem minden olyan sima és gördülékeny mindig, mint ahogyan azt tálalják. Igazuk is lett. Az operatív lízing, vagy más néven tartós bérlet esetén a lízingbeadóé marad az autó a szerződés lejárta után is, hiszen csak bérbeadás történik. Amikor zárt végű pénzügyi lízing választására kerül sor, akkor bármelyik félé lehet az autó a szerződés végén, de ezt már a szerződésben előzetesen rögzítik. A harmadik a nyílt végű pénzügyi lízing, amikor a záró tulajdonjog nem kerül rögzítésre, sőt kerülhet harmadik fél nevére is az autó – értelemszerűen jellemzően igen alacsony összegért száll át a tulajdonjog a lízingbeadóról.
És éppen itt van a lehetséges buktatója ennek a finanszírozási módnak, annak ellenére, hogy egy teljesen jogszerű megoldásról beszélünk. Két jogszabály üti egymás: nyílt végű pénzügyi lízing esetén kerülhet a tulajdonjog olcsón másra, viszont egy másik jogszabály szerint termék csak piaci áron cserélhet tulajdonost. Na már most, ez sajnos lehetséges, hogy szemet szúrhat a NAV-nak, amennyiben a szerződés megnevezése nyílt végű, míg tartalmából adódva már zártnak minősül. Láthatják úgy, hogy a lízingbevevő vagy épp a harmadik fél arra játszott, hogy bőven a piaci áron alul kapja meg a járművet, ez pedig a későbbiekben akár nagyon nagy és hosszabb gondokat is tud okozni, így ennél a lehetőségnél ezt mindenképpen nagyon alaposan át kell gondolni és a számunkra valóban megfelelőt kiválasztani.